A mai napon iskolánkban megemlékeztünk az 1932-1933-as éhínség áldozatairól. Pelsőci Nagy Melinda földrajz és történelem szakos tanárnő a 10. osztályos tanulókat készítette fel megemlékező műsor előadására iskolánk gyűlés termében. A diákok röviden ismertették a mesterségesen előidézett éhínség kiváltó okait, majd az életben éhezők visszaemlékezéseiből szavaltak el részleteket. Az emlékműsor gyertyagyújtással és állami himnuszunk közös éneklésével zárult.

A holodomor, magyarul éhhalál. Az 1932–1933-as éhinség az ukrán nép történetének egyik legnagyobb katasztrófája: közvetlen halálos áldozatainak számát 6,5-7 millió és 10 millió közé teszik, amiből csak a gyermek áldozatok száma 3 millió volt. A katasztrófa része volt a nagy szovjet éhínségnek, amely a Szovjetunió más részeit is érintette. A holodomor nevet kimondottan az ukránok által lakott területeket sújtó éhínségre használják. A történészek többsége ma már egyetért abban, hogy az éhínség fő okozója nem természeti katasztrófa, hanem a kommunista diktátor Sztálin vezette szovjet kormányzat politikája volt. Emiatt a holodomort gyakran ukrán holokauszt néven is emlegetik, arra is utalva, hogy a szovjetek (illetve az orosz vezetés) azért idézte elő az eseményeket, hogy leszámoljon az ukrán néppel, illetve az ukrán parasztsággal mint politikai és társadalmi tényezővel. A történészek közt nincs arról egyetértés, hogy a holodomorhoz vezető politika kimeríti-e a genocídium jogi definícióját, de tíz ország már elismerte a holodomort népirtásnak. 2006. november 28-án az ukrán parlament törvényt fogadott el, amely szerint a mesterségesen előidézett éhínség az ukrán nép ellen elkövetett népirtás volt.